65 milliárd forinttal csökkent egy hónap alatt a magyarok kezében lévő állampapír-állomány februárban, úgy tűnik, hogy a több százmilliárdnyi PMÁP-kamat jó része máshol keresett magának helyett. A pénz egy része a befektetési alapokhoz folyhatott be, miután azok állománya 280 milliárddal növekedett, de landolt egy "kevés" a bankszámlákon is: a betétek állománya több mint 400 milliárddal ugrott meg.
Idén látványosan alábbhagyott a prémium állampapír iránti őrület, ebből pedig nagy hasznot húztak a befektetési alapok: az első negyedévben több mint 1000 milliárd forintnyi friss megtakarítás folyt be az alapokba, ennek közel felét a még mindig slágerterméknek számító kötvényalapok zsebelték be. A legtöbb pénz az OTP, az Erste és az MBH rövid kötvényalapjába ment, csak ez a három alapkezelő március végéig több mint 100 milliárd forint megtakarítást tudott bevonzani egyenként.
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a zöld befektetésekről, vagyis amikor valaki úgy szeretne – lehetőleg minél nagyobb – hozamot realizálni, hogy közben a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi. Szerencsére a kínálat bővül, sok olyan befektetési alapot találni már, amely például olyan cégek részvényit tartalmazza, amelyek hozzájárulnak a környezetvédelemhez, és elkötelezettek a fenntarthatóság iránt. Ezekről a befektetési lehetőségekről beszélgettünk Szege Györggyel, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági vezetőjével és Kovács László Viktorral, az MBH Alapkezelő üzletfejlesztési és értékesítési igazgatójával.
A kamatsapkára és az MNB diszkontkötvényére sem hosszabbította meg a kormány az eddigi korlátozást, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét.
Nehéz a tavalyi magas hozamokat túlszárnyalni, de úgy tűnik, néhány magyar alapnak sikerül: a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 13% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama már korántsem olyan vonzó. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén találunk vonzó befektetési lehetőségeket.
A tavalyi év a kockázatitőke szektorban sem a fellendülésről szólt, a befektetők a kedvezőtlen makrogazdasági fejlemények hatására a kisebb kockázattal járó, értékmegőrző lehetőségeket keresték inkább, a tőkeintenzív startupok pedig sokkal rosszabb feltételek mellett juthattak csak forráshoz. De akkor mihez kezdtek a tőkéjükkel a kockázati alapkezelők? A Széchenyi Alapoknál például nagyobb hangsúly került az olyan alapok alapja befektetésekre, amelyeknek köszönhetően még széleskörűbb diverzifikáció vált lehetővé, nemcsak iparági, de földrajzi értelemben is.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
Februárban 4,3%-kal, azaz 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, ezzel pedig átlépte a 15 ezermilliárd forintos szintet. Ismét a kötvényalapokat keresték a leginkább a befektetők, múlt hónapban csak ebbe a kategóriába közel 180 milliárdnyi friss tőke érkezett.
Csak részben sikerült célt érnie a jogalkotónak a befektetési alapok szabályozásáról szóló új rendelettel, és bár a szakma többször is jelezte az illetékes minisztériumnak a szakmai kifogásokat, lényeges elemek maradtak ki a friss szabályozásból. A legaggasztóbbnak a részvény- és tőkevédett alapokra vonatkozó korlátozások tűnnek: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó. Az új szabályokról Vízkeleti Sándorral, a BAMOSZ elnökével beszélgettünk.
A portfóliók hozamát tekintve az egyik legjobb évet zárta 2023-ban az SPB, tavaly átlagosan 8 százalék körüli hozamot értek el devizában - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója. A kötvények voltak a legjobban a teljesítő portfólióelemek és ez a trend idén is folytatódhat - tette hozzá Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója. A szakemberek szerint nagy népszerűségnek örvendenek az ügyfelek körében a certifikátok, de a vállalati ügyfelek számára is készülnek újdonsággal.
A tavalyi év számos kihívást tartogatott a hazai gazdaság szereplőinek és a bankszektornak egyaránt, a vállalati hitelezés szerkezete is jelentősen átalakult. A magas kamatszintek és bizonytalan üzleti környezet miatt a vállalatok elhalasztották beruházásaikat, és főként a forgóeszközfinanszírozás került előtérbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség megállapodása alapján azonban már az idei első félévben jelentősen csökkenhetnek a vállalati hitelkamatok, ami segíthet minél hamarabb felpörgetni a beruházásokat. Az olyan, a volatilis gazdasági környezetből fakadó üzleti kockázatokat csökkenteni képes szolgáltatások, mint a treasury vagy faktoring már egyre kisebb cégméretek esetében is kezdenek elterjedni, ahogy az ESG szempontok figyelembevétele is nélkülözhetetlenné válik. Szintén a tavalyi évben indult el az MBH Befektetési Bank, amellyel a bankcsoport egy angolszász modellt alakít ki, és külön kompetenciaközpontban nyújtja a befektetési szolgáltatásokat az ügyfelei részére. A Portfolio Szabó Leventét, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesét kérdezte a bank tavalyi eredményeiről, a vállalati hitelezés változásairól, az agráriumban rejlő lehetőségekről, és az új Befektetési Bank létrehozásának részleteiről.
A friss közlönyben megjelent a befektetési alapok újrakategorizálásáról szóló rendelet, amely július 1-gyel lép életbe.
A Federal Reserve friss jelentése szerint az amerikai háztartások vagyona 2023 végére rekordmagas, mintegy 156 200 milliárd dollárra nőtt, amit a részvénypiaci fellendülés hajtott, ellensúlyozva ezzel az ingatlanpiaci vagyonok visszaesését.
A 2023-as év hosszú idő óta az egyik legsikeresebb volt a magyarországi befektetési alapkezelők szemszögéből nézve: kedvező volt a piaci környezet, jelentősen nőtt a kezelt vagyon, a Gránit Alapkezelő befektetési alapjai pedig ezen belül is kiemelkedően teljesítettek. 2024-ben ugyan nagyobb volatilitásra számítanak a szakértők, de megfelelően kiválasztott és profin kezelt alapokkal várhatóan továbbra is versenyképes hozamot lehet majd elérni. Böröczky Dezsővel, a Gránit Alapkezelő Stratégiai- és üzletfejlesztési vezetőjével, és Kovács Szilárd befektetési igazgatóval beszélgettünk a befektetési alapkezelői piac, valamint az egyes alapok teljesítményéről és idei kilátásairól.
Meghaladta a 12 700 milliárdot a magyar lakosság állampapírokban lévő megtakarítása januárban, mégis, három éve volt utoljára olyan alacsony a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött részesedése, mint most. Mindeközben a külföldi szereplők állampapíraránya 3 éves csúcson van.
Friss adatok szerint az elmúlt 10 évben az ETF-ek kezelt vagyona lényegesen gyorsabban nőtt, mint a befektetési alapokban lévő pénzeké – számol be a hírről a Financial Times.
A megugró állampapírhozamok alaposan átalakították a hazai megtakarítási piacot, rövid időn belül több ezermilliárd forint áramlott lakossági állampapírokba. A jó időknek azonban lassan vége, idén pedig nagyobb lejáratok és kamatfizetések lesznek, több százmilliárd forintnyi pénz keresi a helyét. Részvénybe, kötvénybe, ingatlanokba, kriptoeszközökbe vagy valami másba érdemes most fektetni? A témában megszólalt az MNB szakértője, profi befektetők, elemzők és befektetési szolgáltatók vezetői a Portfolio Investment Day 2024 konferencián.
A kormány tavaly őszi döntése után hamarosan visszatérhetnek azok a gyorsabb visszaváltású ingatlanalap-sorozatok, amelyek pár éve a magyarok kedvenc befektetései voltak. De nem lesz minden úgy, mit régen, a szigorúbb szabályok és forgalmazási korlátok miatt kevesebben fognak tudni hozzáférni. Megkérdeztük az MNB-t, illetve az érintett magyar alapkezelőket is arról, hány rövidebb visszaváltású sorozattal készülnek a rajtra.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
Számításaink szerint mintegy 860 milliárd forint kamatot és 105 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizet ki az első negyedévben az állam a meglévő Prémium Magyar Állampapír állományokra napokon belül. De nem ez a teljes összeg: idén a PMÁP-hoz kapcsolódóan összesen mintegy 1200 milliárdos kifizetés vár az államkasszára, így mostani cikkünkben megnéztük, melyik PMÁP-ból mekkora kamatra számíthatnak a befektetők, és hova mehet majd ennyi pénz.
A Bitcoin veszített az anonimitásából és a privát jellegéből, de a változással nyertünk is - mondta Szabó Dávid... 
Nézegettem a számláimat ma, és az Ersténél észrevettem egy soha nem látott részvényt a portfóliómban. Solvenum...
Hétfő reggel a lányokon matrózblúz, a fiúkon öltöny, előttük egy kitöltendő gondolattérkép Ady Endre veresiről....
A Babaváró hitel egy nagyon kedvezményes konstrukció: a futamidő alatt született gyerekek számától függően végleges...
Az éves TAO (Társasági adó) és HIPA (helyi iparűzési adó) bevallással kapcsolatban az RSM szakértőihez érkező... 
A 2021 utolsó óráiban közzétett taxonómiai tervezetében az Európai Bizottság beharangozta, hogy a nukleáris energia-...
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
